Nos, az van, hogy férjem is és én is teljes mértékben megnyugodva, hátradőlve várjuk kicsi lányunk érkezését, tökéletesen biztosak vagyunk a nevét illetően. Zita. Pont. Peti is teljes mértékben rácuppant a névre, már most kicsi Zitának, Zitusnak hívja. Azonban, ha elmegyünk a férjem húgához, vagy anyukájához, elhangzik a kérdés: "biztos, hogy Zita lesz ennek a leánynak a neve?"
Ugyanis ők előálltak jobbnál jobb lehetőségekkel.
A húgának legjobban a Júlia tetszik, ami az én egyik jelöltem volt, de mivel férj leszavazta, hát elvetettem, annyira nem találtam tuti névnek. Viszont vannak jó ötletei: Lelle, Rozina, Hédi.
Anyósom is talált igen jó neveket. Egyetért, hogy a Rozina nagyon szép név, de neki még tetszik a Fanni is, valamint a Dorina is igen jól hangzik-szerinte.
Mi pedig csak hümmögünk, hogy hát jó, próbálkozzatok csak, de nekünk a Zita jön be.
Petit is megkérdeztem, mi lenne ha a Zitát nem Zitának hívnánk, hanem Rozinának?
- Rozina? Neeem.
- És Zsófi?
- Hát az nem rossz, de a Zita jobb.
- És mit szólsz a Lelléhez? - erre rám nézett homlokát ráncolva, rosszallóan "Jejje? Milyen Jejje?"
És ennyi. A 3 éves is tudja, melyik a szép név.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése