Zita szégyenlős

Voltunk 4D UH-n. A terhességem 25. hetében. Arra számítottunk, hogy meglátjuk gyermekünk pici pofiját. Hát nem így történt. Mindkét lába, keze, a méhlepény és a köldökzsinór is az arca előtt himbálózott. Nem volt hajlandó elvenni a lábait onnan, hiába ugráltam, dőltem előre, hátra, ráztam a hasam, köhögtem, szuszogtam, az orvos gyorsan mozgatta az uh fejet a hasamon. Semmi haszna. Egy kép sikerült csak, melyen részlegesen látszik az arca, de megállapítottuk, a szája neki is olyan, mint az apjáé és Petié.

Apum teljes mértékben rám hasonlítja, szerinte ugyanolyan a haja, mint nekem. Van fantáziája... :)

Névváltozatok

Nos, az van, hogy férjem is és én is teljes mértékben megnyugodva, hátradőlve várjuk kicsi lányunk érkezését, tökéletesen biztosak vagyunk a nevét illetően. Zita. Pont. Peti is teljes mértékben rácuppant a névre, már most kicsi Zitának, Zitusnak hívja. Azonban, ha elmegyünk a férjem húgához, vagy anyukájához, elhangzik a kérdés: "biztos, hogy Zita lesz ennek a leánynak a neve?"

Ugyanis ők előálltak jobbnál jobb lehetőségekkel. 

A húgának legjobban a Júlia tetszik, ami az én egyik jelöltem volt, de mivel férj leszavazta, hát elvetettem, annyira nem találtam tuti névnek. Viszont vannak jó ötletei: Lelle, Rozina, Hédi.

Anyósom is talált igen jó neveket. Egyetért, hogy a Rozina nagyon szép név, de neki még tetszik a Fanni is, valamint a Dorina is igen jól hangzik-szerinte.

Mi pedig csak hümmögünk, hogy hát jó, próbálkozzatok csak, de nekünk a Zita jön be.

Petit is megkérdeztem, mi lenne ha a Zitát nem Zitának hívnánk, hanem Rozinának? 

- Rozina? Neeem.

- És Zsófi?

- Hát az nem rossz, de a Zita jobb.

- És mit szólsz a Lelléhez? - erre rám nézett homlokát ráncolva, rosszallóan "Jejje? Milyen Jejje?"

És ennyi. A 3 éves is tudja, melyik a szép név.